10.-Levél...levelek...

~Randy~

Titkolom, elég jól titkolom...de nem tarthatom meg ezt a titkot örökre...
Harry Styles...benne megbízom. Teljes mértékben. Ő tudhat róla...tudhat arról a titokról, ami már kamaszkorom kezdete óta nyomja a szívem...amikor ott álltunk az utcasarkon, és egyszer csak megtörtént...nem is számoltam vele, de egyszer csak megtette...lehet, hogy én is meg akartam tenni...
De mit gondolkodok én ilyen ködösen? Lehet csak előkészítem a lelkemet egy...egy nagyon nagy beszélgetésre...egy nagy, őszinte és aprólékos beszélgetésre...
- Taposd már azt a gázpedált éhes vagyok! - Ordít fel Niall mellettem, ezzel megzavarva engemet a nagy elmélkedésben arról a pár évvel ezelőtti eseményről...
- Nyugodj meg Horan...van a közelben McDonald's! - Néz a visszapillantóba Harry, és még a szemöldökét és húzogatja ránk. Majd amiikor rám néz két szép zöld szemével, egyszer csak maga elé bámul egy pillanatra, majd megint a vezetésnek szenteli a figyelmét.

Az út további részében nem történik említésre méltó dolog, kivéve amikor Loui egy veszélyes útszakasznál végig affektált az anyósülésen Harrynek, hogy "jaj most végünk van" "nemáár féleek" "Hazza lassíítss máár"...majd amikor 10 perc után meguntua ezt az elfoglaltságot, azt mondta azért csinálja, hogy éreztesse, milyen amikor vezetés közben zavar valaki! Ugyanis állítása szerint a többiek mindig félnek, ha Louis ül a volán mögött...
- Miért féltek? . Szegezem kékes íriszeimet Liamnek. Nem fogok vele játszani, nem használom ki az érzéseit, de egy gyenge barátságot el tudok vele képzelni. Extrák nélkül természetesen...engem nem zavar, hogy 19 évesen szűz vagyok.
- Oh nem ültél még Lou mellett...De ne is akarj szerintem - rötyögi Liam, majd folytatja előbbi tevékenységét, vagyis a bambulást a kinti világra...

Én se csinálnék másképpen, ám egyszer csak az út közben Harry tesz egy nagy kanyart és visszafordul.

- Merre mész már Hazza? - Kérdi mellettem Niall.

- Gyere veszünk neked egy Happy Meal Menu-t! - Válaszol Harry, aki szerintem ezt a dolgot komolyan is gondolja.

Pár perc után kiderül, hogy Harry tényleg halál komolyan beszélt, és behajt a mekibe. 

Vagyis csak a MacDrive-ba. 

- Miért nem megyünk be? - kérdi árgus szemekkel Niall.

- Most nincs hangulatom több tucat tinilányhoz...tudom, hogy a rajongók a legfontosabbak,de...

- Harrynek igaza van! Egy baleset és több napnyi kórházozás után jár egy kis önzőség!

-Igazad van Tomlinson...bocs.

- Nincs harag! Kivéve ha adsz pár szál sült krumplit!

- Ezer örömmel! - Mosolyog Niall, amikor Harry már meg is rendelte a Menüjét.

- A Happy Meal Menu kinek lesz? -mosolyog a nő Harryre. Látszik, hogy nem nagyon hatja meg a helyzet, és hátrafelé mutat.

-Annak az óriáspólyásnak ott hátul! - A kiszolgáló nő erre a mondatra nagyot nevet, majd Hazza kezébe nyomja a papír zacskót.

Niall elégedetten eszik mellettem, gyönyörűen megterített magának az ülésen. 

- Kérsz? kérdezi kettő harapás között.

- Köszi! Mosolygok rá, miközben elveszek egy szelet krumplit. 

- Úristen! - Kiált fel hirtelen Lou amivel a frászt hozta rám! - Ezt a napot fel kell jegyezni a naptárban! Niall Horan megkínált valakit a kajájából! Randy, érezd magad nagyon nagyon megtisztelve!

- Csend legyen már Louis! Ha 5 percenként felordítasz az olyan mintha valami szűzlányt tennél magadévá és éppen elmennél! Ne ordíts így a fülem mellett kérlek! - Könyörög Harry a mellette ülőnek.

- Mostantól türtőztetem magan Styles! -Mondja nagyon kimérten Lou.

- Én is így gondoltam Tomlinson! - Válaszol Harry hasonló hangnemben.

~Harry~

Mi a legnagyobb akarat erő? Mosolyogni és viccelődni akkor, amikor belül már majdnem meghalsz. 

Nem mutathatom ki, mennyire fáj ez a tény Randyvel kapcsolatban...nem mondhatom el senkinek, de elmondanám mindenkinek...ilyesmi érzések kavarognak bennem, ilyesmi érzések vannak a fejemben. 

Nem sokkal a mekis "kaland" után hazaérünk, Liam hősiesen kisegíti a kocsiból Randyt. 

- Liam tegyél le légyszi! Árt a büszkeségemnek ha folyton valakinek az ölebén vagyok! - Mondja Ran, Liam természetesen azonnal engedelmeskedik...nem lesz jó így ez a felállás, Liamnek kell egy nő...és már tudom is, hogy hogyan lesz neki. 

- Ran szerintem jobban jársz, ha itt alszol amíg nem lesz kész a ház! - hallatja Louis már a kertben állva. 

- Öhm...jó, áthoznád a bőröndömet légyszi? Itt a kulcs! - Adja Randy Louis kezébe a tárgyat.

Felsegítem Randyt a lépcsőn, tényleg nem akarja hogy hercegnő módjára hurcolásszuk.

- Az emeletre azért felviszlek! Nincs mese! - Súgom Randy fülébe, miközben átölelem a derekát, nehogy elessen.

- Hát, jó...-motyogja megadóan. Amint beérünk a házba, Randy lefekszik a kanapéra, én mellette foglalok helyet egy fotelon.

- Nem megyünk fel? - Suttogom, de nem tudom miért, hiszen csak ketten vagyunk a helyiségben.

- Aha...de...figyi én...még nem állok erre készen teljesen...

-Nem is baj na gyere! - Kapom Rant az ölembe, majd már a lépcső alján állok, amikor Louis beront a hátsó ajtón át a házba. 

-Öhm izé...leveled jött! - Nyújtja át a borítékot Randynek Louis. 

- Az egyetemtől jött...- Sóhajt egyet Ran - Louis feljönnél te is? 

-Hova? - Kérdezi Louis szemöldököt rámcolva. 

-Lelkizni! - Magyarázom, még a karjaimat is széttárnám, ha nem lenne Randy a kezeim ügyében.

- Oké...megyek! Csak kezet mosok! - Hát jó...gondolom magamban, majd Randyt felvittem az emeletre.

- Tuti nem lesz ebből baj? Jó ötlet ez?- Fúrja Randy fejét a vállamba, majd elkezdenek potyogni a könnyei, amivel bevizezi a pólómat. 

- Tss ne sírj! Fogsz még majd sírni eleget! - Nem kertelek soha...ez a lelkis beszélgetés tényleg tele lesz bőgéssel. 

Becsukom magunk mögött az ajtót, jobban mondva inkább berúgom. Niallnek írok egy üzenetet, kb. az áll benne, hogy ne zavarjanak minket, és Liamet ne emgedje fel az emeletre. 

Háromszög alakban ülünk, Randy a háromszög "csúcsa", Louis és én pedig az ágy szélén ülünk. Ran a falnak támasztja a fejét, majd halkan suttog.

- Muszáj ezt? 

-Muszáj! - Mondjuk egyszerre Louval, amin összenevetünk.

- Előbb megnézem a levelet...-sóhajt fel Randy gondokkal tele.

Lassan tépi fel a papírt, majd kiveszi a négybe hajtott lapot.

Pár percig olvassa, majd könnybe lábad a szeme.

Egyből ugrunk Louval, és megöleljük Randyt. 

- Nem jutottam be...pedig...ezért jöttem ide értitek? Liny...me...meghalt...és én...nem mehetek haza...

- Minek mennél? Hogy tovább molesztáljanak? -Kérdezem Randyt, akinek szemei kistányér méretűre nyílnak.

- Ezt most komolyan így kellett? - Szűri Ran a fogai közt.

-Hogy...MI? - Kérdezi Louis, látszik hogy eléggé lassú a felfogása.

- Figyelj ide Ran! Ez nem a te hibád! Nem tehetsz róla! Ne szégyelld magad emiatt! Nem szabad! Megértetted? - Mondja Louis Randynek címezve szavait, aki csak legyint.

- Ezen a részen asszem túl vagyok...de van itt egy titok...amit még Dean sem tud...csak a bátyám...

Ezennel átad egy levelet nekem. 

- Együtt nézzetek meg! -Hallattja, majd kimegy a szobámból, gyengéden zárja be az ajtót maga után. 

Ám amit láttunk, arra egyikőnk sem volt felkészülve...egyáltalán nem...

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok! Ez lett volna a tizedik ♥
Jazi