5.- Szerelem a végzetem

Louis~

Kezdem kétségbe vonni Randy Gray főzőtudását. Hiába kiabáltam neki akárhogyan,ő mindig röhögőrohamban tört ki. Aztán ahogy bementem a konyhába mindent megértettem. Liam Payne elkezdett násztáncot járni Miss Graynek,míg előbbinek fakanál van a kezében, utóbbinak fazék van a fejébe húzva. Ezt én sem hagyhattam szó nélkül.

- Na figyelem nászpár nekem csak Niall salátájára van szükségem a többi dolog nekem nem kell. - Milyen értetlenek ezek...na de ez a szerelem...már ha Randy is így gondolja. Mert én igazából nem tudok rajta eligazodni kivel csak barát és ki az aki már több is ennél.

- Persze Lou várj már egy percet! Írok neki üzit. Hol van a tollam? Uh otthon hagytam. Louis van egy tollad vagy átszaladjak érte a szomszédba? Végül is nincs mesze pár lépés. Szép virágos tollam van! És cseresznye van a tetején. És rózsaszín. Louis te szereted a rózsaszínt? Mondj már valamit! Mindig csak én beszélek? Hé most hová viszel? Fel az emeletre? A Magasba? De hisz nekem tériszonyom van! Lou tegyél le! - Természetesen nem engedelmeskedtem. Ran vagy szívott valami szert vagy Liammel ittak. Csak ez lehet a magyarázat hogy ilyen jól érzi magát. 

- Na kislány felviszlek Harryhez. Aztán ésszel nekem! Beszélgessetek vagy dugjatok mit bánom én. Vagyis inkább ne dugajok. Ha nagyon nem bírtok magatokkal pettingeljetek. Csak halkan. Még csak 3 óra van aztán már be vagy állva. Ran figyi hol is van az a sajáta? 

- Várjál már üzenetet akarok írni! Van egy tollad? - Majd minden előjel nélkül a farzsebembe nyúlt és kihúzott egy tollat. Egy papírt szorongatott magánál, amire ráírta eléggé hülye írással hogy:Csak a torkodra ne szaladjon szépfiú. - Ezt odaadnád neki? Tudod, a háború része hogy kikészítem az idegeit. És úgyis én fogok győzni! Randy Gray mindig győz. - Majd Randy kezét ökölbe szorította és kinyújtotta maga elé mint az igazi szuperhősök. 

-Na jól van dilikirálynő Harryvel elleszel nem? - Majd betessékeltem az ajtón a lányt ledobtam az ágyra és közöltem a szoba tulajdonosával hogy gyerekfelvigyázást kell tartania. Ezután lecaplattam az emelettről, és most egy nagyon szúrós Liam Payne szempárral találtam szembe magam.

~Liam~

Örömmámorban úsztam.De tényleg. Randy olyan kedves lány. Na jó lehet ittunk egy kis bort, de nem tudhattam hogy nem bírja a piát. Erre Lou belerondít mindenbe. Ölbe fogja Ranyt és felviszi Harryhez. Hallatlan. Na de most kapni fog Louis!

- Mit képzelsz magadról ki vagy te? Hm? Valami...angyal? Hogy "megmentesz" attól akit szeretek? Teljes szívemből szeretem? Én...nem azt akarom tőle amit gondolsz. Ez a kis piálás csak becsúszott. Véletlen volt. Érted? De vissza rád. Valami indok? - Majd felrobbantam az idegtől.

- Liam...te nem tudsz most uralkodni magadon. Én téged is féltelek, de Randyt is.Az ő múltját csak Dean ismeri. Apropó Dean ma hívott. Tudod a múltkor eléggé berágott rád. De szóltam az ügyed érdekénz ezt azt. Tudod a szerelem és más drogok...- Loura nem lehet haragudni. Mindig tudja mivel vidítson fel. Pont ezt szeretem benne. Ő a banda apukája.

- Louis bocsáss meg hogy úgy rád förmedtem az előbb. Ne haragudj légyszi. Csak Randy tudod. Kezdek kikészülni.

- Semmi gáz. Tudom milyen szerelmesnek lenni. Beszélgetésünket Niall hangja zavarta meg.

- Basszameg ma még nem ettem semmit! Éhen halok gyerekeek. Kaját akaroook. Randy ments meeg!

~Niall~

Segélykiáltásom után Louis jelent meg egy tál kukoricasalátával egy üzenettel a tányéron. "csak a torkodra ne szaladjon széfiú". Ezen mosolyognom kellett. Louis helyet kért magának mellettem.

Ez nála kb. egy elég komoly beszélgetés jele. Arrébb csusszantam a kanapén, majd letettem a salátát az asztalra.

- Prédikáció lesz vagy nekem is kell beszélni? Csak hogy tudok enni vagy nem?

- Niall ha ennyire a kaján jár az eszed miért nem eszel? Na akkor eldöntendő kérdést teszek fel. Csak bólogatni kell. Így ok?- Hevesen bólogattam Louisnak. Csak bele ne szédüljek a végén. A Gray féle kukoricasaláta nagyon fini volt. Kicsit hagymás kicsit édes kukoricás...egyszóval fantasztikus.
 - Na akkor kezdjük...Niall. Figyelj rám. Valahogy le kéne állítani Liamet. Elveszti az eszét a végén, ha így folytatja ezt a szerelmes vagyok témát. Megértem én hogy bele van zúgva Randybe, de majd kinövi nem? Vagy nem? - Fura vigyort vágtam. Amúgy tényleg nem tudom mi lesz ennek a vége. De Lou tovább faggatott.

- És mi ez a háború közted és Randy közt? Ne mond már hogy te is szerelmes vagy mert akkor én feldobom a talpam. - Ilyenkor épp lenyeltem egy falatot, úgyhogy tudtam beszélni.

- Tudod ez úgymond játék. És ezt ő is pont jól tudja. Nem bolondítom ne aggódj. - Lou furán nézett rám.

- Niall én bízom benned, de csak óvatosan. Ran nem egy erős személy. Sérülékeny és még naiv kicsit.

~Harry~

Louis háromnegyed órája hozta fel Randyt hozzám. Hát mit ne mondjak. Nem tudom hány pohár bor után van, de két dolgot már tudok róla.

- Nagyon nem bírja a piát, és

- Nagyon hülye részegen.

Természetesen nagyon jól el tudtunk beszélgetni olyan változatos témákról mint az ember szűzhártyája, a golyóstollak és a közelgő Londoni Pride. Ennél a témánál már kezdett kijózanodni, ugyanis nem beszélt annyi marhaságot, hanem inkább komolyra váltott.

- Harry lehet egy komoly kérdésem? De légyszi ne poénkodd el a választ mert kíváncsi vagyok. - majd ledőlt az ágyamba, és arcát a párnámba fúrta.

- Na most akkor kérdezel vagy alszol? - Kérdeztem szerintem jogosan. Válaszul a saját párnámat kaptam a képembe.

- Ajj Harry hagyjál már! Erre a kérdésre fel kell készülni! De most már mindegy. Nem kérdezek semmit.- Majd hátat fordított nekem törökülésben ült és keresztbe tette a kezét. Ilyenkor pillantotta meg a gitárom.

- Woow neked van ilyened? Megtanítasz valamit játszani? Légysziii! -Majd összes fogát rám szegezve mosolygott.

- Persze. Hozd ide aztán ülj le. - Ütögettem meg magam előtt az ágyat. Ilyenkor kikerekedtek a szemei.

- De Harry...légyszi...ne csinálj semmit...érted. - A gitárt a kezembe nyomta, de nem értettem mit akar. Mit ne tegyek? Mi van? Mire gondol?

- Ne mond már hogy nem érted! Légyszi ne nyúlj be a nadrágomba jó? - Hogy így állunk. Randy Gray ilyet feltételez rólam...Amúgy alaptalanul.

- Randy. Soha nem tennék ilyet. Soha. Nem szoktam bántani a lányokat. De az ilyen feltételezésből gondolom veled megesett már ilyen. Jól gondolom?

Ilyenkor nem mondott semmit, csak megvonta a vállát és sírni kezdett. Ezt nem hagyhattam.

- Jaj te lány! Gyere ide had öleljelek meg! - Majd én is sírni kezdtem. Ahogy Randy válla rázkódott én meg csak próbáltam nyugtatni. Együtt sírtunk tehetetlenül. Ilyenkor jött el az az érzés, hogy szinte semmit nem tudok Randy Grayről, de mégis mindent.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok!

Hát ez lett volna az ötödik fejezet, remélem tetszett. Ha igen, akkor komizzatok. :)

Tudom, hogy kicsit rövid, de nem volt szívem Harryék jelente után folytatni. Az szerintem mindent elárul.

Ennyi lett volna akkor ez a fejezet, nemsokára találkozunk.

Jazi ♥